Hogyan tovább?

Vissza kell térni a Szent Korona tanán nyugvó Történelmi Alkotmányhoz a jelen kor követelményeinek megfelelő változtatásokkal. Ennek abszolút mércéje és kiindulópontja nem lehet a jelenlegi alaptörvény, ugyanakkor ennek a jelen politikai rendszernek a teljes elutasítása sem járható út.
A történelmi alkotmány visszatérését azonban nem elegendő kinyilatkoztatni. A hatvanöt év, törést jelent a közjogi szokásokban, a nem legitim szervezetektől származó, évtizedeken át életviszonyok tömegét alakító szabályok visszamenőlegesen, érvényesen nem változtathatók meg.
A történelmi közjog és a jelen közjog között, a szerves kapcsolatot a sarkalatos (alap) törvényekkel teremthetjük meg.
A sarkalatos törvények, melyek egy időre megjelentek az 1989-es rendszerváltoztató folyamatban - a közjog egy-egy területét ölelnék fel. Mint például az alapvető jogok és szabadságok, az államforma (országgyűlés, államfő, kormány viszonya és hatásköre), az igazságszolgáltatás (bíróság, ügyészség), az önkormányzatok, a tulajdonviszonyok (gazdasági, pénzviszonyok), alapvető intézmények (második országgyűlési kamara, közigazgatási bíróság, alkotmánybíróság, mint az országgyűlés csonka szuverenitásának tényezője), létrehozása vagy megszüntetése.
Erre akár oly módon is sor kerülhetne, hogy meglévő törvényeket átdolgozva sorolnánk a sarkalatos törvények közé.
A sarkalatos törvények alapelveiről és az alapvető jogokról alaptörvényt, alkotmánylevelet kell alkotni, s ezeket célszerű lenne népszavazásra bocsátani. Bár nem új alkotmány elfogadásáról van szó, a szabályozás - államformára és alkotmányos jogfolytonosságra kiterjedő- jellege népi elfogadást igényel.

Jellegére és tartalmára tekintettel célszerű az ilyen törvényalkotás megerősítése céljából összehívni az Alkotmányhelyreállító Nemzetgyűlést, valamint népszavazás által megerősíteni.
A sarkalatos törvények és az alapelveikről szóló alaptörvény együtt jelenthetik majd Magyarország Alkotmányát.
Ebben a felfogásban a Szent Koronára, a magyar állam megfelelőjére, hűséget, államfői, miniszteri, képviselői, bírói, ügyészi, köztisztviselői, katonai esküt kellene letenni. A bíróságok ítéleteit nevében kellene kihirdetni.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a királykoronázás és a hatalom átruházás a koronázás útján jelenleg nem működő, és lehet, hogy történelmileg be nem látható ideig szünetelő elemei a Szent Korona tanának. Ezért ezen elemekre hivatkozva nem vethető el a Szent Korona tana, amely a nemzet főhatalmát, egységét, az ellenőrzött hatalomgyakorlás elvét a mai nemzetközileg elfogadott alkotmányos elveknek megfelelően, de azokkal semmiképpen nem ellentétesen fejezte ki már évszázadokkal ezelőtt, s amely több megújuláson esett át a történelem során.

A Szent Korona méltóságának és hatalmának visszaállítása felveti a magyar történelmi közjog újraértékelésének, a nyugat európai jogi formákkal és értékekkel együttes, méltó kezelésének feladatát és kötelességét.
Elemi követelmény az, hogy Magyarország Szent Koronája - a főhatalom teljességét jelképező, a társadalmi béke és egyensúly létrehozására és megtartására alkalmas különleges államszemélyiségként - megkapja soha meg nem szűnt jogalanyiságának elismerését.

A Szent Korona azon kívül, hogy jelkép, egyben Intézmény is. 
Lényegét tekintve államforma, amelyben az állami főhatalom személytelen, minden és mindenki fölött álló. A legmagasabb tisztségviselők ( államfő, elnök) is alárendeltek. Ugyanakkor társadalmasított azáltal, hogy a Szent Korona-tagság egyetemes, mindenkire megkülönböztetés nélkül kiterjed. A Szent Korona méltósága mindenkié, amiből az összes emberi jogok mellet, az ellenállási jog is érvényesíthető.
A Szent Korona jogfolytonossága nem szűnt meg, csak megszakadt azok a rendszerek és hatalmak által, akik diktatúrát és önkényuralmat kényszeríttettek a magyar nemzetre.
A nemzet nem szavazott a Történeti Alkotmány és a Szent Korona hatályon kívüli helyezéséről.
A nemzet a király helyét foglalja el, és a hatalmat gyakorolja egyenlő módón a mindenkori jogalkotó, végrehajtó és igazságszolgáltató szervekkel.
Mivel az elmúlt 65 évben a nemzet formálisan vet részt a hatalom gyakorlásában és az egymást követő hatalmak csak saját köreinek érdekeit képviselté, becsapva és meglopva a nemzetet, élhet az ellenállás jogával. Teheti ezt annak érdekében, hogy a politikai egyensúlyt, a becsületet és az igazságot állítsa vissza a Szent Korona határain belül.
Ezért kérni kell külön a magyarok csatlakozását a Szent Korona tagságához. Ebből a tagságból megválasztásra kerül a Szent Korona Tanácsa mélynek feladata, a Szent Korona és a tagság képviselése a jogfolytonosság érvényesítésében és azoknak a törvényeknek a megalkotása melyek a Történelmi Alkotmány tanának szellemiségében helyre állítják a jogfolytonosságot Magyarországon.

Ki kell mondani, és be kell látni azt, hogy romlott az emberek minősége. Eltűntek az emberekből azok az erényék és értékek, amire tanítottak régen úgy a családban, mint az iskolában: szeretet, becsület, együttérzés, jóság, odaadás, kitartás, megbocsátás, szerénység, hűség, bátorság.
Ma azt latjuk, hogy az embereket jellemzi a: mohóság, hatalomvágy, gonoszság, kegyetlenség, gyávaság, hazugság, erőszak.
A mai társadalomban a rossz és gonosz megfertőzte az embereknek nagy részét ezért kisebbségbe, kerültek azok, akik a jóságot és a tisztességet képviselik. A hatalom ugyancsak rossz kezekben van és ez a legnagyobb baj, mivel rossz a példamutatás.
A felsoroltak miatt kilátástalan helyzetbe került a nemzet és félő, hogy egyedül, saját erőből nem tud kigyógyulni ebből a betegségből. Csak a jó Isten segítségével tudunk kikerülni ebből a végzetes helyzetből.
Fogjunk össze, mondjunk egy imát, és egy utolsó erőfeszítéssel, próbáljuk jó útra fordítani az országot.  
Isten segíts!

Oldal: Hogyan tobább?
Szent Korona-Történeti Alkotmány - © 2008 - 2024 - szentkorona-alkotmany.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat