Szent Korona-Történeti Alkotmány

Történeti (Történelmi) Alkotmány

Az alkotmány olyan törvénygyűjtemény, ami politikailag a társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki, megállapítja a hatalom korlátjait, kifejezi a jogilag szabályozott és korlátozott hatalom követelményét, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szétválasztását, elismeri és szavatolja az állampolgárok szabadságjogait.

A magyar Történeti Alkotmány nem egy egységes joganyag, hanem törvények sora, a hozzájuk kötődő történelmi háttérrel.
A Történeti Alkotmány magába foglalja a legjobb és legerősebb törvényeket, melyeket már írásba foglalásuk előtt őseink megtapasztaltak, megéltek, a magyar nemzet alapvető viszonyait rendező törvények. Ez egy élő joganyag, amely Magyarországnak a Szent Korona tanban gyökerező, történelmileg kialakult törvényhozási sarkalatos és alaptörvényeit öleli fel.
Eleget tesz az eszményi alkotmányossági követelményeknek, úgymint:
- A népszuverenitás és népképviselet.
- A hatalmi ágak szétválasztása és egyensúlya.
- A jogállam (törvények uralma).
- A törvény előtti egyenlőség (egyenjogúság).

A magyar történeti alkotmányosságnak a Szent Korona tanban gyökerező tételei:    
- A hatalom átruházás.
- A korlátozott, osztott és ellenőrzött hatalomgyakorlás.
- Az állami és a nemzeti függetlenség.
- A jogkiterjesztés.
- A Szent Korona tagság.
- Egyenlő alkotmányos szabadság.
- Népcsoportok egyenjogúsága.
- Önkormányzatiság elve.
- A népszuverenitás.
- Törvénysértés jogot nem alapít elve.
- Önkényuralmi hatalomgyakorlás tilalma.
- Az alkotmányellenes hatalomnak való ellenállás joga.
- Az alkotmányos hatalom jogfolytonossága.
- Szerves jogfejlődés.

- A hatalom átruházás. A nemzet a teljes hatalmat a Szent Korona joghatósága alá helyezte, következésképp a fejedelemre ruházta, de mivel a fejedelmet a nemzet választja, e két dolog (nemzet és fejedelem) annyira szorosan függ egymástól, hogy egyiket a másiktól különválasztani nem lehet.
- A korlátozott, osztott és ellenőrzött hatalomgyakorlás. A király nem dönthet a nemzet megkérdezése nélkül, a nemzet nem alkothat jogot a király jóváhagyása nélkül. Ezért nem tudott a magyar történelemben soha meggyökeresedni az abszolút monarchia, mert az abszolutista törekvésekre a nemzet sokszor vérbefojtott szabadságharcokkal és sikeres közjogi küzdelmekkel válaszolt. Szabadságharcaink mindenkor alkotmány helyreállító szabadságharcok voltak, melyek bukásuk ellenére is, a kivívott közjogi kiegyezésekkel elérték a történeti magyar alkotmány helyreállítását és elhárították az abszolutista törekvéseket.
- Az állami és a nemzeti függetlenség. Ebből soha nem engedtünk. Magyarország örökké szabad: ez az évezredes kívánság, örök cél és szellemiség.
- A jogkiterjesztés. 1848-ban a nemzet úgy törölte el a nemesi szabadságot, hogy kiterjesztette azokat az egész nemzetre.
Kossuth így szól a jogkiterjesztésről: A szabadság oly kimeríthetetlen kincs, mely azáltal, hogy véle többen osztoznak, sem fogy, sem gyengül, sőt nő, sőt erősödik.  Nem arról van szó, hogy mi nemesek leszálljunk a néphez, hanem arról, hogy őt magunkhoz felemeljük.

- Egyenlő alkotmányos szabadság. Minden állampolgárt egy és ugyanaz a szabadság illeti meg.
- Önkormányzatiság elve. Közjogi küzdelmeink bástyái a Habsburg időszakban a vármegyék voltak, így az önkormányzatiságnak az önkényuralmi törekvésekkel szemben mindig kiemelt szerepe volt a magyar közjogban.
- A népszuverenitást magába olvasztó nemzeti szuverenitás, mely szerint minden hatalom forrása a magyar nemzet.
- Törvénysértés jogot nem alapít elve. Rendszerint az önkényuralmi korszakok után (mint 1687-ben, 1791-ben, 1867-ben, 1920-ban) országgyűlési döntéssel, törvénnyel érvénytelenné nyilvánították az önkény jogalkotását. Több példa van az ilyen jogalkotás hatályban tartására, de ilyenkor egy szuverén országgyűlés, vagy kivételesen bírói fórum rendelkezett az eredetileg érvénytelennek tekintendő szabályok hatályban tartásáról: így az 1848-49. szabadságharcot követően megszületett egy császári rendelet mely lehetővé tette a birtokok szabad forgalmát (ezzel megszűnt a magyar föld védelme). E jogszabály nem a magyar történeti alkotmányban rögzített elvek szerint került meghozatalra, osztrák jogszabály volt. Azonban mivel a gazdasági élet igényelte e rendelkezést, azt a magyar joggyakorlatban alkalmazták is.
- Önkényuralmi hatalomgyakorlás tilalma. A Szent Korona tan alaptétele. Hatalmat csak a király és a mindenkori magyar nemzet együttesen gyakorolhat. A király a nemzettől független hatalommal nem rendelkezik, hiszen az államhatalom összességét és teljességét kifejező jogok a Magyar Szent Koronát illetik.
- Az alkotmányellenes hatalomnak való ellenállás joga. A magyar nemzet az alkotmányellenes hatalomnak való ellenállás jogát a történeti alkotmányból eredő alapjognak tekinti az Aranybullában foglaltak szerint.
Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.
- Az alkotmányos hatalom jogfolytonossága. E jogfolytonosság töretlen volt 1944. március 19.-ig. Minden hatalom szerves folytatása volt az előzőnek, elismerve és megerősítve a magyar Történeti Alkotmányt.
- Szerves jogfejlődés. A társadalmi élet változásaihoz igazodó jogalkotásunk szervesen gyökerezett a Történeti Alkotmányban és a Szent Korona tanban.

Hogyan változhat Történelmi Alkotmányunk?

Az európai egyesülés folyamatában még három alkotmányossági követelmény adódik, amivel szükséges kiegészíteni a Történelmi Alkotmányt:
- A szociális jogállam.
- A nemzeti önrendelkezés.
- A gazdaság alkotmányos érvényű elveinek rögzítése.
A szociális jogállam nem a látszatfüggetlenségű, hagyományos kötelékeitől elszakított egyén, hanem a közösségben létező, azért felelős, azt védő, és az által védett állampolgár szabadsága feltételeinek létrehozója és védelmezője.
A gazdaság alkotmányos érvényű elveinek rögzítése, ösztönzi és szabályozza a gazdaság működését, intézményekkel és anyagi támogatással segíti a kulturális tevékenységet, gondoskodik az elemi szociális és egészségügyi biztonságról, szabályozza az egyén, a társdalom és az állam viszonyát. A jog követésével szolgálja a közjót.
Szükséges a szociális jogállam és a szociális piacgazdaság tételeinek, a köztulajdon kizárólagos tárgyainak, a gazdasági, szociális és kulturális jogok állami szavatolásának alkotmányos rögzítése.
- Alkotmányosan rögzítendő lenne, hogy az államadósság bizonyos mértékű növekedése, és a költségvetési hiány bizonyos mértéke esetén a végrehajtó hatalom (a kormány tagjai) személyes anyagi és büntetőjogi felelőssége megállapítható legyen.                                                                - Létre kell hozni az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, ami nemzeti szuverenitást hordozó, alkotmányozási célra választott szerv. Ezt a fogalmát a magyar közjog nem ismeri. E jogintézmény a Nagy Francia Forradalom óta vált ismertté, tekintettel arra, hogy a francia alkotmány chartális alkotmány, melynek első változatát az Alkotmányozó Nemzetgyűlés állította össze.
Helyesebb lenne a jogfolytonosság helyreállító, illetve alkotmányozási kérdésekben döntő országgyűlést, ALKOTMÁNY HELYREÁLLÍTÓ NEMZETGYŰLÉSNEK nevezni.
- Fontos szabály lenne az is, hogy ne az határozza meg a játékszabályt, aki a játékot játssza, mert ez a jelenleg létező magyar gyakorlathoz vezet, amiben a hatalom birtokosai alkotmányos eszközökkel szinte állandósítják hatalmukat a közérdek követelményeinek figyelmen kívül hagyásával.

A Szent Korona állameszme nem zárja ki a köztársasági államforma lehetőségét.
A királysági államforma, kétségen kívül, közelebb áll hozzá. Történelmi tény, hogy a királysági államforma teljes egészében alkalmas a parlamenti demokrácia legmodernebb formáinak befogadására, mint azt többek közt Nagy-Britannia példája is mutatja. Ez az államforma történeti gyökerei miatt az erkölcs és Isten hatalma elismerését feltételezi.

A magyarországi, rendszerváltoztató törvényalkotás teljes egészében az önkényuralommal vállalt, pártállami érdekeket hordozó egyénekkel, megegyezéssel létrehozott, Alkotmánybíróság által is diktált alkotmány jött létre.

A rendszerváltoztatás során a jogfolytonosság nem állt helyre.               A hatalom legitimitásának kérdése felvethető, sőt feladatunk, egy alkotmányos, legitim hatalom helyreállítása.

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat